Elegem van. Ahogy nyitok be a lakásunk ajtaján már alig bírom bent tartani a hömpölygő undort, ami kavarog bennem. Ez nem volt egy jó nap. Ha a kollégáim tízből csak egyszer megcsinálnák azt, amit kérek tőlük, már nem ott tartanánk, ahol. Persze így is elvagyok és pont eleget keresek. De ha már…